Online Prohászka Nap: Amit a gyógynövényekről tudni kell

Gyógynövények

Kamilla. Magyarországon mindenki ismeri, használja, talán a legfontosabb gyógyhatású, vadon termő növényünk. Az Alföldön (főleg a Tiszántúlon ) évente 200-500 tonna friss kamilla virágzatot gyűjtenek be. Hungarikum, minőségét a termesztett virágé nem éri el (a termesztést is Magyarországon dolgozták ki az 1920-as években). Gyulladáscsökkentő hatású, főként légúti betegségek gyógyítója a finom kamillatea, illetve az inhaláció, de gyulladt testrészek borogatására is használják.

A legtöbb ember gyógynövényismerete ezzel ki is merül, bár a lakosság egy rétege már évtizedek óta érdeklődik a természetes gyógymódok iránt, és találkozik más gyógyfüvek nevével is: cickafark, orbáncfű, menta, zsálya, kakukkfű, körömvirág, citromfű, csalán, és sorolhatnánk még hosszan.

A világon sok tízezer növény gyógyhatása ismert. Hazánkban európai viszonylatban magas a gyógynövények száma. Győr környéke rendkívül kedvező ilyen szempontból, hiszen homoki, vízi, lápi, erdei, hegyvidéki flóra egyaránt megtalálható a város körüli kb. 40 km-es körzetben (Szigetköz, Mosoni-síkság, Hanság, Rábaköz, Sokoró, Bakonyalja, Magas-Bakony, Győr-Tatai-teraszvidék).

Kökényvirágzás (Gyirmót) 

 

Egy kis gyógynövény történet

Valószínűleg már az ősemberek is kihasználták bizonyos növények gyógyító hatását, amit sok esetben az állatok ösztönös viselkedésének megfigyelése alapján sajátítottak el. Érdekes kérdés, hogy hogyan jöttek rá az emberek, hogy melyik növény ehető, melyik gyógyító és melyik mérgező. Valószínűleg sok áldozatot követelt ez a hosszú folyamat.

Kínában i.e. 3400 táján keletkezett az első írásos feljegyzés a gyógynövényekről, amelyben már szerepelt például a fokhagyma, a fahéj, a gyömbér és a bors. Az egyiptomiak is ismerték a fokhagyma és a boróka áldásos hatásait. Dioszkoridész görög orvos az I. században íródott gyógynövény lexikona 600 tételt tartalmazott, 1500 éven át alapműnek számított a témában. A Római Birodalomban is általános volt a gyógyfüvek felhasználása. Érdekes példa (az idősebb Plinius ír róla), hogy már akkor létezett az ideges kimerültség, avagy stressz, amelynek enyhítésére  a vasfüvet használták.

A középkorban a gyógyító növények termesztése, és “tudományos“ leírásuk (képileg és szövegben) Európában a kolostorokban összpontosult. Az első (fennmaradt)  herbárium a XI. században keletkezett. A XII. században bingeni Hildegard bencés apáca, a XVI.sz. elején Paracelsus tevékenysége volt kiemelkedő. A XVI.sz. végén a kínai Li Si Csen 52 kötetes műben 1000 gyógyfű leírását és azok 11000 féle alkalmazási módját ismertette. Az első magyar füveskönyv 1578-ban jelent meg Kolozsvárott -  Méliusz Juhász Péter: Herbárium.

Dorstenius: Botanicon, 1540. (Pannonhalmi Főapátság)

Jó száz évvel ezelőtt még szinte csak gyógynövény alapú gyógyszerek léteztek. A WHO adatai szerint még napjainkban is a Föld lakosságának kétharmada  gyógynövényeket használ a betegségek kezelésésre.

 

Gyógynövények gyűjtése, szárítása, tárolása

A gyűjtés nagy szakértelmet és tapasztalatot igényel, kellő növényismeret nélkül senki sem próbálkozzon! A gombákhoz hasonlóan a növények között is sok a mérgező, például a gyöngyvirág, a nadragulya, vagy a vadgesztenye. Ezeket csak a gyógyszeripar számára gyűjtik, szervezetten, gyárban dolgozzák fel, vonják ki hatóanyagaikat és nagyon kis adagokban kerülnek bizonyos gyógyszerekbe. Arra is vigyázzunk, hogy ne szedjünk le, ritka, védett mövényeket!

Az ún. erős hatású gyógyfüvekkel (orvosi szappanfű, édeskömény, macskagyökér, kisezerjófű, stb.) szintén vigyázni kell. Teakeverékekbe csak egy ilyen kerülhet a többi közé, és azokhoz képest csak töredék (ötöd, tized) mennyiségben.

A növények egy részének a gyökere (vagy gumója, hagymája) tartalmazza a hatóanyagot (tavaszi kankalin, tövises iglice, fekete nadálytő), másoknak a virágzata (szöszös ökörfarkkóró, kökény), a friss hajtása (cickafark, csalán), a termése (vadrózsa, som), vagy éppen a levele (szeder, diófa), de az is előfordul, hogy a fakéreg (tölgyfa).

A következő elnevezéseket használjuk. A gyógynövények gyógyászati céllal begyűjtött és szárítással tartósított hatóanyagtartalmú részeit drognak nevezzük. Nem tévesztendő össze a kábítószerekkel, ez sokkal régebbi latin elnevezés. Tehát például egy filteres gyógytea tasakban drog, vagy drogkeverék található.

Begyűjtött kakukkfű

Az egész fű elnevezése herba, a rügyé gemma, a levélé folia, a virágé flos, a gyümölcsé fructus, a gyökéré radix. Ismerni kell, hogy adott növény mely része és mikor gyűjthető. A virág és a gyümölcs ezek közül egyértelműnek tűnhet, de még itt is vannak apróságok. Például legtöbb esetben déli napsütésben érdemes gyűjteni a virágot, ilyenkor magasabb az illóolaj tartalma.

Gyűjtéskor a következőkre kell még figyelni: ne szedjük a növényeket vízesen, sárosan, az esetleges szennyeződéseket távolítsuk el. Ne keveredjen az adott herba közé más, idegen növény. Szennyezett talajról, rossz levegőben (pl. autóutak mentén) lévő, vagy erősen poros növényeket ne gyűjtsünk. Gombafertőzött, rothadó, hibás részek se kerüljenek a gyűjtött anyagba. A szedést ollóval, éles késsel, sarlóval végezzük, közben folyamatosan eltávolítjuk az idegen részeket.

Száradó csalán

Vödörben, gyűjtőedényben csak rövid ideig maradjon, minél hamarabb teregessük szét szellősen. A végleges szárítási hely pormentes, szellős legyen (pl. falusi padlás), szabadban is lehet, de csak árnyékban, tűző napfényre na rakjuk ki. A vékonyan elterített anyagot napjában egyszer-kétszer át kell forgatni, a legjobb, ha keretes szitákon (pl. szúnyogháló) van – így alulról is átjárja a levegő – de csomagolópapíron is remekül szárad. Szárításkor vigyázzunk, hogy a padláson ne legyenek egerek, de macska sem, mert négylábú kedvenceink hajlamosak vizelettel megjelölni a száradó füvet.

A jól kiszáradt feldarabolt drog felcímkézett befőttes üvegekbe zárva, vagy felíratozott papírzacskókba helyezve biztosan eláll egy évig, de akár kettőig is, lehetőleg hűvös, száraz, sötét helyen tárolva.

 

A gyógynövények hatóanyagai

Alkaloidok: Általában bódító, fájdalomcsillapító, izgató és élénkítő hatásúak  (beléndek, vérehulló fecskefű,  mákgubó, nadragulya, őszi kikerics).

Cserzőanyagok: Bélhurut oldására és vérzéscsillapításra használják (tölgy, nyír, vadgesztenye)

Glikozidok: Szívműködést szabályzó, izzasztó, vizelethajtó, hashajtó hatású anyagok (piros gyűszűvirág, tavaszi hérics, gyöngyviráglevél).

Illóolajok: Emésztést serkentő, gyulladást gátló, ízesítő hatásúak (ánizs, borsmenta, közönséges cickafark, édeskömény, fodormenta, kakukkfű, kamilla,, zsálya).

Keserű anyagok: Emésztést serkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatásúak (benedekfű, ezerjófű, fehér üröm, kálmosgyökér).

Szaponinok: Nyálkaoldó, felszívódást elősegítő, köptető hatású anyagok (iglicegyökér, kankalingyökér, szappanfűgyökér).

Szénhidrátok: Gyulladást csökkentő és bevonóanyagok (bodza, gyermekláncfű, hársfavirág, papsajt, zilizgyökér).

Vitaminok: pl. C-vitamin (csipkebogyó, homoktövis bogyó, málna termés és levél, csalán, erdei madársóska levél).

Csipkebogyó

 

A gyógynövények felhasználása

A gyógynövényeket nemcsak tea formájában használjuk (italként és inhaláláshoz), kenőcsök, olajak, párlatok is készíthetők belőlük. Gyakran fürdővízbe öntik a kiáztatott gyógyfű levét, vagy borogatásra használják. Bizonyos növényeket (pl. leveleket) közvetlenül a kezelendő felületre helyeznek (sebek, bőrbetegségek).

A felhasználás ugyancsak nagy szaktudást igényel. Már említettük, hogy ismerni kell az erősebb hatású füveket és azok adagolási arányát. És főként figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyógynövények és a gyógyszerek együttes alkalmazásakor, azok erősíthetik, vagy leronthatják egymás hatását, ami nagy veszélyt jelenthet egy beteg szervezet számára.

Ezért ha valaki nem rendelkezik ehhez szükséges szakismeretekkel, ne kísérletezzen teakeverékek összeállításával, a világhálón tömegével fellehető kétes értékű „receptek“ kipróbálásával. Magyarországon a nagy hagyományokkal rendelkező Herbária és Naturland vállalatok teakeverékei mellett sok „kisebb“ forgalmazó termékei is kiválóak, minőségüket folyamatosan ellenőrzik, a választék pedig bőséges. Mindenesetre, ha valaki tartósan gyógyteákat akar fogyasztani, konzultáljon házi orvosával és gyógyszerészével.

 

A gyógyteák elkészítési módja

Fél liter forrásban lévő vízbe kell dobni egy púpozott kiskanál teakeveréket. A további melegítést megszüntetve 15-20 percig fedő alatt áztatjuk, majd leszűrjük. Ízlés szerint lehet édesíteni, és étkezések előtt fogyasztani 1,5-2 decilitert. Légzőszervi betegség esetén melegen, de legalább langyosan igyuk, amúgy hidegen is lehet. A népszerű filteres gyógyteákat a dobozon szereplő utasítás alapján készítjük el.

Amire akikre büszkék lehetünk

Gyógynövényeink sokfélesége és magas hatóanyag tartalma mellett a füves emberekre lehetünk büszkék, akik megszállottan, egész életüket erre áldozva kísérletezték ki a legjobb, leggyógyítóbb teakeverékeket. Az utóbbi évtizedekből három nevet érdemes mindenképpen megjegyezni. Szalai Miklós halimbai plébános atya (balra), Béres József (lent) a gyógyszergyár alapító, a világhírű Béres-csepp előállítója  és Szabó Gyuri bácsi (jobbra), a ma is köztünk élő bükkszentkereszti füves ember nevét.

     

Hamarosan a gimnáziumi épület lépcsőfordulóiban fotókiállítás mutatja be a Győr környékén is fellelhető gyógynövényeket. A magyarázó szövegekből sok érdekesség megtudható például  e növények nevéről, alkalmazásáról.

Mivel az idei tanév természettudományos témája a gyógynövény, reméljük, hogy tavasztól terepbejárós kirándulásokon is megismerkedhetnek az érdeklődő tanulók városunk környékének rendkívül gazdag kínálatával. A kirándulások kapcsán meglepetések is várják majd a diákokat. Reméljük, hogy akkor már meg is tudjuk valósítani az elképzeléseket (például egy közös medvehagyma szedéssel).

Medvehagymás (Szigetköz)

 

 

Szabó György
reál munkaközösség
vezető